Sztalkeréknál jártam 3. rész

A Sztalkeresek egyik fő missziója az, hogy a fiatalokhoz közel vigye a szépirodalmat. Mindezt úgy teszik, hogy nem érezzük erőltetettnek, iskolásnak a törekvést. Jó érzékkel nyúlnak ahhoz stílushoz és kommunikációs megoldásokhoz, ami a generációt megérintik és elérik.

Vecsei H. Miklós és Ifj.Vidnyánszky Attila

Ebbe a körbe tartozik a sikeres Pocket könyves projekt és a nagy klasszikus drámák mának szóló átiratainak színpadra vitele (Liliomfi, III. Richárd, Rómeó és Júlia stb.), Vecsei H. Miklós írói, dramaturgi, ifj. Vidnyánszky Attila rendezési, Vecsei Kinga Réta vizuális és zenei Kovács Adrián megoldásai.
A sorozatom 3. részében ajánlott Pesti Színházi előadások is missziójuk sikerességét támasztják alá.

Kinek az ég alatt már senkije sincsen
Arany János élete 13 képben
Pesti Színház
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila
Írta: Vecsei H. Miklós
Látvány: Vecsei Kinga Réta
Zene: Kovács Adrián
Dramaturg: Vecsei H. Miklós
Szereplők: Hegedűs D. Géza, Szilágy Csenge, Wunderlich József, Zoltán Áron, Csapó Attila, Tóth András, Gyöngyösi Zoltán, Reider Péter, Antóci Dorottya, Rudolf Szonja, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Ökrös Olivér, Mátyus Károly, Maksi Marcell

Forrás: Vígszínház web oldala

Az már önmagában is nagy bátorság, hogy Arany János életét Vecsei H. Miklós színpadra írta. El tud-e vinni egy színházi estét nagy költőnk mindennapjairól, sorsáról, emberi kapcsolatairól szóló darab? A válasz az, hogy igen.
A Pesti Színház repertoárjába került mű már Debrecenben bizonyított, ezért Eszenyi Enikő jól döntött arról, hogy Budapestnek is bemutatja a Kinek az ég alatt senkije sincsen című előadást. Ahhoz, hogy a fiatalok is beüljenek egy ilyen jellegű előadásra, kell a Vígszínház azon törekvése, hogy a közelmúltban végzett színészeket olyan népszerű darabokkal hozza helyzetbe, mint pl. A pál utcai fiúk. Ez így van jól, kell a rajongás a közönség részéről.

Forrás: Vígszínház web oldala

Azt már az előző két részben kiemeltem, hogy Vecsei H. Miklós jól ír és bánik az irodalmi alapanyagokkal. Arany János életét úgy mutatja be, hogy közben belelátunk a kor történelmi irodalmi életébe, a költő művészi és lelki vívódásaiba, a családi és baráti kapcsolataiba. A tények megjelenítése nem marad száraz, mert a párbeszédek, a karakterek életszerűek, és az ízléses humor is segíti azt, hogy érdekes legyen az előadás.

Hegedűs D. Géza
Forrás: A Vígszínház web oldala

Természetesen a rendező – ifj. Vidnyánszky Attila – egyedi stílusa is ezt támasztja alá. A színpadi képek, a mozgalmasság és az a megoldás is, hogy Arany Jánost más-más játssza el az életének különböző korszakaiban.
Mint minden Sztalkeres előadás, ez is igazi csapatmunka. A fiatal színészeken látszik a lelkesedés, az odaadás, mindenki a maximumot adja. Hegedűs D. Géza pedig – mint narrátor -, tökéletes választás. Orgánuma, előadásmódja tovább színesíti az előadást.

A csapatból most egy színészt emelik ki: Gyöngyösi Zoltánt. A karakterét olyan erővel és humorral hozza minden szerepében, hogy azonnal – jó értelemben – megtelik vele a színpad.

Gyöngyösi Zoltán
Forrás: A Vígszínház web oldala

Ajánlom mindeninek a Kinek az ég alatt már senkije sincsen című előadást, mert még repertoáron van és remélem lesz is jó ideig.

 

F.M. Dosztojevszkij: A félkegyelmű
Pesti Színház
Fordító: Makai Imre
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila
Díszlet: Pater Sparrow
Jelmez: Vecsei Kinga Réta
Szereplők: Vecsei H. Miklós, Orosz Ákos, Petrik Andrea, Venczel Vera, Csapó Attila, Tar Renáta, Király Dániel, Zoltán Áron, Wunderlich József, Medveczky Balázs, Tóth András, Józsa Bettina, Mentes Júlia, Waskovics Andrea, Szántó Balázs, Ertl Zsombor
VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola tanulói

Petrik Andrea és Vecsei H. Miklós és Orosz Ákos
Forrás: Vígszínház web oldala

Ifj. Vidnyánszky Attila A félkegyelmű rendezése – számomra – az eddigi munkásságának a csúcspontja. Mondom ezt egy 25 éves rendező-színészre. Igen, mert a pár év alatt annyit dolgozott, mint más sok-sok év alatt.
Ahogy a Sztalkeres sorozatom első részében írtam, volt, hogy úgy éreztem Attila egy-egy rendezésénél: a kevesebb néha több. A félkegyelmű előadásban ezt egy pillanatig sem gondoltam. A jelenetek tempója, a párbeszédek és monológok, a beállítások minősége tökéletesen szolgálták a nem könnyen emészthető mű átélését és megértését.

Félkegyelmű
Forrás: Vígszínház web oldala

Aki már látta, tudja, mire gondolok, aki pedig még nem, annak üzenem; ne várjon ettől az előadástól könnyed estét, mert keményen megmozgatja a néző lelkivilágát. A félkegyelmű kendőzetlenül mutatja a válságos, erkölcsileg mélypontra jutott, önző és lelketlen, az igaz emberi értékeket cinikusan félrelökő korabeli Moszkva életét. A feszültséget végig fenntartja az előadás úgy, hogy – igen – néha nem érezzük magunkat jól a bőrünkben. Mindezt nem öncélúan teszi, mert elgondolkodtat az élet számos fontos kérdésével kapcsolatban.

Király Dániel és Vecsei H. Miklós és Orosz Ákos
Forrás: Vígszínház web oldala

Az előadás nem hagy a felkavart érzésekben, mert az utolsó jelenet magasztos perceiben együtt énekelnek a színészek egy dalt – nem lövöm le melyiket -, amely megadja a feloldó katarzist. A döbbent csend és a szűnni nem akaró taps, a dicsérő bekiabálások alátámasztják azt a véleményemet, hogy a Pestis Színház Sztalkeres Félkegyelműje azt adta, amiről szerintem az igényes színháznak szólnia kell. Amikor a ruhatár felé haladtam, megfogalmazódott bennem, hogy ifj. Vidnyánszky Attila odaért. És még mennyi ideje van!
Vecsei H. Miklós – az önként vállalt – lelket és szellemet próbáló József Attila önálló estje mellé újabb hasonló nehézségű főszerepet kapott. A Nemecseket is ide sorolom természetesen. Finoman és pont annyi eszközzel – amennyi a hiteles alakformáláshoz kell -, játssza el Miskin herceget, aki azt a tisztaságot képviseli – Nemecsekhez hasonlóan –, amellyel a gátlástalan világ nem tud mit kezdeni.

Vecsei H. Miklós
Forrás: Vígszínház web oldala

Minden szerepet – kortól függetlenül – fiatalok alakítanak A félkegyelműben. Nincs gyenge szerepformálás, nehéz is kiemelnem bárkit, de külön megemlítem Wunderlich Józsefet, aki az előadás teljes ideje alatt – a színpad szélén – a háttérzenét szolgáltatja. A sok főszerepe után mindezt a legnagyobb alázattal és figyelemmel teszi, majd egy epizód szerepet – Ippolit – alakítva, olyan erős monológot láthatunk tőle, amivel megkérdőjelezhetetlenné teszi tehetségét. Szántó Balázst sem hagyhatom ki, mert – szintén epizódszerepben – emlékezeteset alakít a tolószékben előadott monológjával.

Nem tudom, hogy A félkegyelmű kötelező iskolai olvasmány-e, de az előadás megtekintése kötelező annak, aki igényes színházra vágyik.

Csizmadia Attila

Kapcsolódó írásaim:

Sztalkeréknál jártam 1. rész

Sztalkeréknál jártam 2. rész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük