Spirita Társulat
Bethlen Téri Színház
Rendező és dramaturg: Egressy G. Tamás
W. Shakespeare művét fordította: Nádasdy Tamás
Szereplők: Czibere Krisztián, Szélpál Eszter, Nádas Gábor Dávid, Kocsis Fülöp Soma, Nagy Kata, Harsányi Lea, Nagy Katalin, Korcsmáros Felícia, Kovács Vanessza, Bárány Gergely, Vincze Erika, Galambos Zsófia, Martos Hanga, Korcsmáros András, Seres Dániel, Fejér Máté, Bittner Dániel
A shakespeare-i bőséges „kínálatból” szinte biztos, hogy valahol aktuálisan játsszák a Szentivánéji álmot. Ebben a hónapban Budapesten legalább három színházban. A szerelem és vonzódás mágiája, az álomnak és a valóságnak tekintet ébrenlétünk megfejthetetlen misztikus összefonódása érdekes téma.
Az már természetes, hogy nincs olyan rendező, aki a történet korának megfelelő jelmezbe és körülmények közé helyezné Shakespeare bármely művét. Olyan dramaturgia vagy adaptáció is kevés van, amely az eredeti szöveggel szigorúan bánna. Nádasdy Ádám friss fordítása sokat segít abban, hogy a ma emberéhez közel kerüljenek a klasszikus párbeszédek, monológok. A kérdés mindig az, hogy az aktualizálás erőltetett-e és az, hogy mennyire megy az eredeti mű szépségének, gondolatiságának rovására.
Egressy G. Tamás nagyon jó ízléssel és aránnyal nyúlt a nagy klasszikushoz. Az alapötlet – hogy a szereplők egy sátras zenei fesztiválon kerülnek bele a szerelem és a tudatmódosulás lebegő állapotába -, tökéletesen illeszkedik korunkhoz és a mű szellemiségéhez. A fesztiválokon tapasztalt felfokozott szerelmi, szexuális nyitottság, az alkohol, a levegőben keringő „illatok” eredőinek hatása könnyedén mossa el a résztvevőkben az ébrenlét és az álom, a józanság és a mámor határait. Az előadásban erre nem történik erőltetetten utalás, mégis, akik valaha voltak fesztiválon, pontosan tudják, hogy milyen ez a hangulat. Az évtizedek óta dübörgő fesztiválozás már több korosztályt is elért, így a közönség nagy része pontosan átérzi a hangulatot, akkor is, ha a Szigeten, a Sound-on, vagy a Samsarán bulizott már.
Shakespeare ebben a művében – többek között – azt is feszegeti, hogy melyik lehet az igazi „valóság” a sok közül: az ébrenlét, az álom, vagy a módosult, „elvarázsolt” állapot. Shakespeare szerint egyik sem és mindegyik. Ez az a shakespeare-i mágia, amit Egressy G. Tamás egyedi rendezésével és dramaturgiájával jól mutat be a nézőknek.
A díszletek, a jelmezek, a tér többszintes használata, a táncok, a mozgások, a zenék összhangban vannak a mesével, a párbeszédekkel és a jelenetekkel. A nézők figyelmét nem vonják el a történetről a sokat emlegetett és használt összművészeti elemek, hanem alátámasztják, színesítik. A drámai és komikus helyzetek – a színészek felszabadult és természetesen játéka által – egyszerre adják át Shakespeare finom gondolatait, üzeneteit és egyszerre teszik nagyon maivá, frissé és életszerűvé az előadást. A befejezés pillanataiban pedig – mi nézők – megkapjuk a produkciótól a felemelő katartikus élményt. Azt, amiért jöttünk.
Jó látni, hogy a kreatív és igazi csapatmunka minőségi előadást eredményez. Egressy G. Tamás és a Spirita Társulat megteremtette azt a Szentivánéji álommal, ami szerintem a színház dolga: szórakoztat és elgondolkodtat egyszerre. A végén azzal a jó érzéssel indulhattunk hazafelé, hogy nem könnyű a földi lét, az érzelmek megélése, a szerelem, de valami misztikus, megfoghatatlan oknál fogva kell nekünk ez a mámor.
Nézzétek meg – ha újra műsoron lesz – a Spirita Társulat Szentivánéji álmát.
Csizmadia Attila
Kapcsolódó írásom: