Rómeó és Júlia vagy Júlia és Rómeó?

vagy Júlia és Rómeó
3K (Kaszásdűlői Kulturális Központ, Óbuda) előtti tér, 2018. július 21.
Rendező: Dicső Dániel
Szereplők: Döbrösi Laura, Márfi Márk, Tasnádi Bence, Georgita Máté Dezső, Rainer-Micsinyei Nóra, Eke Angéla, Bakos-Kiss Gábor, Patkós Márton

Az Óbudai Nyár programsorozatának keretében hagyománnyá vált, hogy egyetlen alkalommal bemutatott utcaszínházi előadás látható a 3K előtti Pethe Ferenc téren, méghozzá ingyenesen. A megtekintéshez – időben elkövetett – regisztrációra volt szükség a korlátozott számú ülőhelyek miatt. Az előző évi teltházas és sikeres előadásról (Molnár Ferenc: Liliom) korábbi írásomban számoltam be.

Számomra nagyon tiszteletre méltó az, hogy évről évre a magas minőség igényének megfelelve teljes odaadással hozza létre és adja át – Dicső Dániel alkalmi társulata – az aktuális színházi élményt.

Döbrösi Laura és Márfi Márk

Az idei, július 21-i estét az időjárás nem támogatta. A 21 órás kezdés előtt jócskán gyülekeztek a sötét felhők, majd szakadni kezdett az eső, később átváltott nyugodt, véget nem érőnek tűnő szitálásba. Sok regisztrálót eleve elriaszthatott a zord körülmény, de kialakult egy „kemény mag”, amely türelmesen ázott az esőkabátokban, az ernyők alatt vagy ezek nélkül, arra várva, hogy milyen döntés születik: lesz-e előadás vagy sem? A lelkes kitartók között számos színész, rendező – többek között Zsótér Sándor – bízott abban, hogy az idő megkönyörül a rengeteg előzetes munkát elvégző művészeken és az őket segítő csapaton. Tíz óra után megszületett a bejelentés: bár a nagyon csúszós talaj nem kedvez a sokmozgásos elemeket is felvonultató előadásnak, mégis nekivágnak. Lesz, ami lesz. Háromnegyed tizenegykor (!) elkezdődött a nagy panelépületek tövében Shakespeare talán legtöbbet játszott művének, a Rómeó és Júliának az előadása. És szinte abban a pillanatban, hogy az első lépéseket megtették az előadást indító táncosok, végleg elállt az eső.

Érdekes ez a Rómeó és Júlia dolog… Talán az egyetlen olyan műve Shakespeare-nek, amelynek történetét a legtöbben pontosan ismerik: filmes feldolgozások, musical, folyamatos színházi játszás stb. Ezért szerintem nincs könnyű dolga a rendezőnek akkor, ha szeretné fenntartani a figyelmet és el akarja érni a nézőknél azt, hogy az előadás végén a taps közben arra gondoljanak: megérte megnézni az ismert történetet „kitudjahányadszor”. Ezen az estén a várakozás és a zord időjárás ellenére Dicső Dániel és csapata elérte nálam azt, hogy kimondjam: Megérte ázni és várni.

Dicső Dániel a lakótelepi környezethez alkalmazkodva korunkba helyezte a történetet. A helyszín jellegéhez idomuló egyszerű és modern díszletek (buszmegálló, telefonfülke) és a karakterek úgy adták át a „maiságot”, hogy nem éreztem erőltetettnek. Az pedig, hogy összművészeti eszközök (zene, ének, tánc, kivetítés) is felvonultak az adaptációban, korunk színjátszásában már természetes. Mint az is, hogy a fiatal színészek közül sokan meg tudnak szólaltatni hangszereket és elfogadhatóan énekelnek. Az élőzenekari megjelenés, az elhangzott ismert rock és pop dalok jól illeszkedtek az előadás menetébe. Nekem Döbrösi Laura és Georgita Máté Dezső éneklése emelkedett ki a mezőnyből.

Georgita Máté Dezső

Döbrösi Laura mai kamaszlányként jelenítette meg Júliát, aki a darab szerint is mindössze 14 éves. Korhűen, hitelesen, helyenként humorosan mutatta be az érdek nélküli szeretetre vágyó fiatal lány érzéseit, vívódásait, küzdelmeit. Laura erős játéka miatt én ezen az estén átkereszteltem „Júlia és Rómeó”-ra a mű címét. Ez a Júlia sokkal jobban tudta mit akar, mit szeretne a kapcsolattól, mint Rómeó. Nem mondok nagyot azzal, hogy ez igencsak jellemző korunkra…
Természetesen ez nem kisebbíti Márfi Márk érdemeit, aki a még sodródó, egyik napról a másikra új szerelmet találó naiv fiút alakította, aki bulizik, edz, majd hirtelen belecsöppen a családi viszály generálta konfliktusba, aminek következtében órák alatt gyilkossá és száműzötté válik.

Márfi Márk és Döbrösi Laura

A színészek – kivéve a két főhőst – több szerepet is kaptak, ezért számos váltást kellett megoldaniuk. Tasnádi Bence Paris és Mercutio szerepeiben önfeledten, színesen és ironikusan alakított, miközben gitározott és énekelt. Georgita Dezső Máté az a színész, aki úgy játszik, hogy nem játszik. Nagyon szeretem ezt a sallangtalan, természetes stílust. És közben fantasztikusan adta elő a Dire Straits együttes Romeo and Juliet című dalát. Rainer-Micsinyei Nóra a dada szerepében igazi, vérbő comedia de l’arte figurát hozott. Eke Angéla is – ahogy maga az előadás is több elemében – inkább a komédiás stílust képviselte. Bakos-Kiss Gábor könnyedén hozta a rábízott szerepeket. Patkós Mártonnak – a tavalyi Liliom címszereplőjének – kisebb feladatok jutottak idén, de azokat odaadással oldotta meg.

Tasnádi Bence ás Patkós Márton

Éjjel egy óra felé, a nézők felé fordulva, egymás mellett állva, együtt énekelték a színészek a Perfect Day című dalt, emelve ezzel a nézőkben a shakespeare-i katarzist.

Az éjszakába nyúlóan végződő előadást a kitartó kemény mag vastapssal hálálta meg.

Jó hír, hogy ez az előadás bekerült a Hatszín Teátrum műsorába.

Bemutató: 2018. december 27-én.

Csizmadia Attila

 

Korábbi kapcsolódó írásom:

Molnár Ferenc: Liliom

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük