David Gilmour Live at Pompeii

David Gilmour: Live at Pompeii (2017)
Rendező: Gavin Elder
The Guardian: ⃰ ⃰ ⃰ ⃰ ⃰

Mostanában ritkán élem meg a következőt: vasárnap este ülök a moziban, a Corvin nagytermében – ami nagyobb, mint több budapesti színház -, teltház, vége a filmnek, fut a stáblista, és senki sem mozdul. Némán nézzük a hatalmas vásznat. Pedig vasárnap este van. Mint kulturális helyszíneken gyakran megforduló ember, azt tapasztaltam, hogy péntek és szombat este kivételével a nézők többsége – mivel másnap munkanap következik – igyekszik gyorsan elhagyni a nézőteret. Nem várják meg a stáblista lefutását, sietnek kijárat felé, vagy a ruhatárba. Vasárnapra ez különösen igaz, mert a hétfőhöz úgy állunk sokan, mint ahogy Bob Geldof a Boomtown Rats slágerében énekli: „I don’t like Mondays.” Szóval senki nem mozdul, nézzük a vásznat és hallgatjuk a zenét. A stáblista már lefut, majd egy-ketten elkezdenek tapsolni. Szinte mindenki követi a kezdeményezőket. Taps a moziban! Egy-két „hú” és „bravó” is elhangzik, mint amikor a színházban éppen meghajolnak a színészek. Lassan ürül ki terem, nem siet senki.

Mit láttam, láttunk? Egy koncertfilmet. David Gilmour, a Pink Floyd ikonikus alakjának és együttesének koncertjét.
Röviden az előtörténetről: 46 évvel ezelőtt a Pink Floyd koncertet adott az olaszországi Pompeii ókori romos amfiteátrumában, amelyről legendás felvétel és film készült. David Gilmour 2016 nyarán visszatért a helyszínre és 2600 mázlista nézőnek két koncertet adott. Erről készült a felvétel, ami elérhető CD-n, DVD-n, bakelit lemezen és világszerte több ezer moziban.
Nagyon örültem, hogy a hatalmas vászon, a tökéletes kép, a minőségi hangzás segítségével fantasztikus élményben részesülhettem. Az audio-vizuális hatás, a szuper zenészcsapat, David Gilmour gitárjátéka, éneke, a műsor összeállítása, a speciális helyszín hangulata felejthetetlen élményt nyújtott számomra. David Gilmour nyugodt, természetes és mégis karizmatikus ereje önmagában is elviszi a showt, de a fent említett elemek csak fokozták azt a katartikus hatást, ami a mozi székeiben marasztalt és tapsra késztetett minket, a nézőket.
Nézzétek meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük