„A hygge (dán szó, ejtsd hügge) a pillanat megélése, az együttlét öröme, az összetartozás élménye. A melegség, a biztonság, a védettség érzése.
A hygge lényege, hogy összhangba kerüljünk önmagunkkal, és bensőséges kapcsolatot teremtsünk azokkal a helyekkel és emberekkel, amelyek és akik biztos támaszt és kapaszkodót jelentenek számunkra, ahol és akik társaságában otthonra találunk, és jóleső érzés tölt el bennünket.
A hygge a meghittség, a kötődés érzése. Az együttlét, az egymáshoz tartozás, a pillanathoz való kapcsolódás élménye. A hygge a beteljesültség és megelégedettség érzése. A hygge a puszta lét öröme.”
A fenti idézet Louisa Thomsen Brits: Hygge – Harmónia dán módra című könyven olvasható, melyet ajánlok mindenki figyelmébe. Ez a könyv indított el bennem pár gondolatot.
Sokat emlegetjük azt a gyakori jelenséget, hogy a modernkori embernek az egyik legnagyobb problémája, hogy a tudatával nem képes a jelent megélni a maga pillanatában, helyette elmúlt történéseket elemez, vagy a jövőtől tartva idegeskedik.
A hygge élményét járja körbe a könyv, illetve bemutatja azt, hogy a dán emberek mit tesznek azért, hogy elérjék lelkükben a hygge érzését.
A hygge fő elemei L.T. Brits szerint:
A valahova tartozás, az összetartozás, a közös élmények, a társas érintkezés, a pillanat örömteli megélése barátságos, oldott atmoszférában.
Az otthonosság megteremtése, a hétköznapok ünnepivé tétele, a jó értelemben vett kiszámíthatóság, a megszokás otthonosságának kialakítása.
Az érzelemmel, érzékenységgel és lelkiséggel feltöltött hétköznapi élet.
Az elért javak értékelése, a felesleges anyagi halmozás elutasítása. A hygge a megelégedett élet művészete. (Lao-Ce: „Aki elégedett: gazdag.”)
A boldogságot nem, mint célt hajszolják, hanem szemléletmódként fogják fel, amiért nap, mint nap tenni kell valamit. Értékelik a kis dolgokat.
A hygge alapja a tudatos jelenlét, a nyitottság, a pillanat megélése, amikor képesek vagyunk minden zavaró tényezőt félretenni. Amikor megéljük ezt az állapotot, akkor a múlt, a jelen és a jövő folyamatosságába lépünk.
Az egyszerűség, az apró örömök, a természet szeretete és a türelem a világ sokszínűsége iránt is része a hygge életérzésnek.
Részlet a könyvből:
„A hygge élményének elválaszthatatlan része az a derűs nyugalom, ami abból a felismerésből fakad, hogy bár a világ számunkra titokzatos és kifürkészhetetlen, mégis képesek vagyunk ezt a gondolatot elengedni, és egyszerűen elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak, és ezzel együtt is képesek vagyunk feloldódni és megélni a pillanatot.”
A hygge érzését a dánok tehát nem csak a transzcendens világokhoz kapcsolódva, valamilyen meditációs vagy elmemódosított állapotban érik el, hanem a mindennapi életüket tudatosan alakítják úgy, hogy jól érezzék magukat a jelenben. Erről részletesen olvashatunk L.T.Brits könyvében.
Nem csak a távol-keleti filozófiákban vagy a tibeti hegyekben találkozhatunk tehát azzal a szemlélettel, amely segíti egyensúlyban tartani a lelkünket és szellemünket a mindennapi valóságban. Jó olvasni arról, hogy a sokszor eltúlzott elemzés, agyalás, tervezés, filozofálás, pszichologizálás helyett a konkrét tettekkel és viselkedéssel mily módon teszik harmonikussá az életüket európai embertársaink.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a dán társadalom és gazdaság máshol jár jelen időszakában, mint a magyar, tehát könnyebb nekik „alapból” jól érezni magukat. Ezért az állapotért nyilván a dánok sokat tettek – csoportosan és egyénileg is – az elmúlt évszázadokban. Hiszem azt, hogy a mindennapjainkban – az egyedi lehetőségekhez és körülményeinkhez igazodva – meg lehet kísérelni „hyggézni”.