Z
Nagyon örülök, hogy M eljutott Q-hoz. Nincs nehéz dolgom M-mel, mivel általában jól hangolódik. M-nek fontos időszaka következik. Elérkezett abba az életszakaszába, hogy képes kiteljesíteni segítői munkáját. Még sokat kell dolgoznia ahhoz, hogy szellemi vezető legyen, de jó esélye van arra, hogy akár ebben az életében megtörténjen. Az sem gond, ha a következőben. Mi itt türelmesek vagyunk, mert tudjuk, hogy sok-sok erőfeszítésen keresztül vezet az út a Mesterré váláshoz. A mostani földi korban nagyon sokan ámítják a környezetüket azzal, hogy ők már a szellemi és földi világ beavatott mesterei. Az emberek nagyon nehezen tesznek különbséget a valódi és az önjelölt szellemi vezetők között. A megszerzett tudás sem jelent még garanciát arra, hogy azt jó célokra használja a hordozója.
Q-val más a helyzet. Ő már Mester. Q ezért rengeteget dolgozott mind a földi, mind a szellemi világban. A Mester címet nem a földi halandók osztják ki, hanem magas szintű lények döntenek arról, hogy ki kaphatja meg a jogosultságot a szellemi vezetésre. Mielőtt Q megkapta volna a Mester címet a magas szintű lényektől, előtte nagyon sok megmérettetésen ment át. Sok életen keresztül megtanulta az érzelmeit, gondolatait, szavait a legmagasabb szinten uralni. Q már eljutott az önzetlenség tényleges gyakorlásáig. Q, – mint a tényleges Mesterek -, nem erőlteti rá magát senkire, mert akivel dolga van az élete során, az megtalálja őt és felismeri benne a segítőjét. Q, mint minden földi lény rendelkezik– bizonyos mértékig -, a szabad választás hatalmával. Szellemi vezetőként dönthet arról, hogy kinek adja tovább a tudását, mely egyaránt használható jó és rossz célokra. Ez már az ő felelőssége.
Nekem a mostani helyzetben az a dolgom, hogy M-et elvezessem Q közelébe. Az, hogy Q megérezte M érkezését, és hogy rájött, hogy dolga van vele, már Q-n múlott. Q döntése volt az is, hogy felajánlja-e segítségét és átadja-e vagy sem M-nek azt a bizonyos könyvet.